A design thinking módszerek nagyrészt az igény, a célcsoport és a probléma feltárására irányulnak. Ez az emberközpontú tervezésből fakad. A designerek az emberek számára terveznek, tehát elsődleges céljuk, hogy feltárják vagy egyenesen kidolgozzák, vajon mi az, amire az embereknek a leginkább szükségük van. A felhasználó fejével kell a tervezőnek gondolkodnia, a legfontosabb kreatív képesség amire itt szüksége van, az empátia.
A designer munkája igen szerteágazó. Legtöbbször egy felmerült problémára kell megoldást találnia, ugyanakkor az is előfordul, hogy egy jelenséget kell megvizsgálnia, hogy annak megoldására vajon a jelenlegi megoldás e a leghatékonyabb módszer? Előfordulhat, hogy a válasz igen, tehát ebben az esetben a designer munkája a bizonyítás volt. Legtöbbször azonban kiderül, hogy létezik sokkal előremutatóbb lehetőség is a kérdés kapcsán.
Munka közben számos kérdés merülhet még fel, olyanok is akár, amelyek eddig nem jelentkeztek, így igény sem volt rá. Ez gyakorlatilag a design legmagasabb foka, amikor a designer igényt teremt egy korábban nem létező jelenségre. Ennek legkiválóbb példája az Iphone megjelenése. Ebben az esetben a célcsoport nem tudta, hogy mire kellene, hogy igénye legyen, mert a dolog, még nem létezett. Először meg kellett nekik mutatni, hogy mire legyen igényük, majd azonnal mellé tenni a megoldást.