Ismered a történetet a termékeny földről és a magról?

Szerző: Designhands

Bizonyára te is mindent megteszel annak érdekében, hogy gyermekedet felkészítsd az életre. Azonban senki nem tudja mit hoz a holnap, hogy 20 év múlva milyen munkalehetőségek, kihívások várnak utódainkra? Egy dolog azonban biztos: minden folyamatosan változik, ami igaz volt tegnap, az nem feltétlenül állja meg a helyét egy hónap múlva. Mai tudásunk holnapra elavulttá válhat. Vajon hogyan lehet az állandó változásra, a napi szintű új információkra, az azonnali válaszadásra felkészülni?


Minden generáció életében vannak ilyen-olyan kihívások: gazdasági, politikai, társadalmi, egészségügyi, kinek mi jut osztályrészül. Korunk embere is szembesült már bőségesen problémákkal, amelyeket kizárólag a kreativitásával volt képes legyőzni. Naponta alkalmazunk kreatív megoldásokat, hogy kríziseinken átlendüljünk, mert a kreativitás – legtöbbször észrevétlenül – de életünk része, még ha néha meg is vagyunk győzödve annak ellenkezőjéről.

De mi van akkor, ha nem tudjuk, mire keressük a választ? Ha olyan kérdésekre, problémákra kell reagálnunk, amivel soha előtte nem találkozott az emberiség? Ilyen tipikus példa gyermekeink jövője a munka világában. Sajnos a jövő aktuális elvárásait még csak vázolni sem tudjuk előre számukra, mert azok majd a munkába állás pillanatában derülnek ki. Azonban számos fogódzót adhatunk a kezükbe. A kreatív gondolkodásmód és képességek erősítésével, elsajátításával felkészíthetjük őket az életre, ezek komoly muníciót jelenthetnek bármilyen körülmények között.

Legfontosabb, hogy olyan táptalajt biztosíts gyermeked számára, amelyben látványosan növekedésnek indulhat. Első feladat belső világának, jellemének megismerése, majd a kreativitáshoz szükséges legfontosabb képességek megerősítése.


Milyen képességekre van szüksége gyermekednek a kreatív élethez?

 

  • Nagy mennyiségű, széleskörű ismeretanyagra az élet minden területéről, hogy tudjon miből meríteni.
  • Folyamatos tanulásra, amely nemcsak az ismeretbővítést célozza, de agyát is frissen, mozgásban tartja.
  • Nyitottságra, hogy olyan dolgokat, embereket, érzéseket, lehetőségeket vegyen észre, amelyeket más nem.
  • Nagyfokú kíváncsiságra az újdonságokra, a változatosságra. Aki kíváncsi, az nem tud betelni a világgal, mindig kérdez, kutat, vizsgálódik, szemlél. A tanulás számára nem gyötrő kötelezettség, hanem a megismerés, a fejlődés reménye. Szereti a kihívásokat, még hibázni is szeret, mert az számára nem elkeserítő, inkább az előrelépés lehetőségét rejti magában.
  • Rugalmasságra, hogy azonnal felismerje a lehetőségeket és reagálni is tudjon rájuk. A lassú reakció hátterében legtöbbször nem más áll, mint az önbizalomhiány.
  • Nézőpontváltásra, hogy merjen a számára ismeretlen zónában létezni. Egy elmélet szerint mindannyian saját, szimbolikus kartondobozunkban élünk. Ez az a hely, ahol biztonságban érezzük magunkat, mert ott mindent ismerünk, mindennek látjuk a következményeit. Ez az a doboz, amit el kell hagynunk ahhoz, hogy más nézőpontból láthassuk a dolgokat. Azaz ki kell lépnünk a komfortzónánkból.
  • Empátiára, hogy a problémát más szemével is lássa, átélje azt, amit a másik érezhet. Nemcsak abban támogat, hogy segíthessünk embertársainkon, hanem hogy meg tudjuk ítélni a probléma okozhatta károk és nehézségek mértékét például hétköznapi krízishelyzetekben.
  • Összpontosításra, hogy a fejlődés útjáról semmi ne térítse el. Információdömpinggel terhes világunkban ez a képesség fokozottan elsajátítandó. Tudnunk kell fókuszálni, kizárni a külvilági zajokat a siker érdekében.
  • Célorientáltságra, hogy ne tévedjen el az úton. A célorientált ember tudatosan dolgozik azon, hogy elérje célját, de ezt nem úgy teszi, hogy közben minden mást kizár az életéből. Éppen ellenkezőleg! Úgy alakítja mindennapi rutinját, munkáját, tevékenységeit, hogy ezek segítségével, ezek megélésével érje el célját.
  • Kiegyensúlyozottságra, hogy megfelelően tudja értelmezni a tényeket. A kiegyensúlyozott ember ismeri önmagát és békében képes együtt élni a lehetőségeivel. Nem vágyik másra, mint ami megadatott, de pontosan tudja, hogy mi az, ami fejleszthető és azt is, hogyan. Az elégedettségérzetet az határozza meg, hogy miként látjuk és hol helyezzük el magunkat a világban.
  • Kritikus gondolkodásra, hogy az első gondolata az első kérdése legyen. A kritikus gondolkodás talán az egyik leginkább megkerülhetetlen képesség, amire szüksége van a kreatív embernek. Hihetetlen mennyiségű információ, hír zúdul ránk manapság, amelyeket megfelelő módon meg kell tanulni szűrni, elemezni, értelmezni és kezelni. Rettenetesen fontos, hogy szét tudjuk választani a tényt a magánvéleménytől, a mérhető valóságot a fikciótól, a hazugságot az igazságtól. Mérlegelés, objektív vizsgálat, kutatás, érvelés és következtetések levonása, mind az ember általános intelligenciájának fokmérője.
  • Kommunikációra, hogy az ötletei és gondolkodása ne legyen öncélú, és át tudja adni azokat másoknak. Az ember önmagát szavak, hangok, kézjelek, gesztusok, ábrák, képek, mozgás stb. által fejezi ki. Minél sokrétűbbek valaki kommunikációs eszközei, annál részletgazdagabban képes kifejteni álláspontját, vázolni ötleteit vagy érvelni egy elképzelés mellett. A gazdag kifejezési módok segítségével bármilyen partnerrel képes magas szinten eszmét cserélni.
  • Találékonyságra, hogy soha ne fogyjon ki az ötletekből.
  • Kitartásra, hogy semmi ne tántorítsa el a céljától. Ez ismét egy olyan képesség, amire nagyon komolyan edzeni kell gyermekeinket. A kitartás az élet alapkövetelménye, enélkül nem lehet sikert elérni. Ahogy Walt Disney mondta: „A különbség a győzelemhez vagy a vereséghez vezető út között leggyakrabban az, hogy abbahagyod-e vagy sem.”
  • Kollaborációra, hogy felismerje a közösség erejét, és az abban rejlő lehetőségeket. Az emberek 70%-a csapatban él és dolgozik egész életében, mégsem tartjuk lényegesnek a közös munkára való felkészítést az iskolában. A közös cél mindig sikerre visz, mert ilyenkor a tudás, az energia, az ismeretek és a képességek összeadódnak a közös cél elérése érdekében. Ezen kívül számos egyéb képességünk is fejlődik közben: empátia, érvelés, kritikai gondolkodás, kompromisszumkészség stb.
  • Erőforrások kihasználására, hogy mindig tudja mire képes. Az erőforrások kihasználása annyit jelent, hogy mindig tudd, mire vagy képes, milyen lehetőségeid vannak a jellemed révén. Az egészséges önbizalommal rendelkező ember, aki sem többet, sem kevesebbet nem tulajdonít saját magának, mindig van hite. Tudja, hogy képes lesz elérni, megoldani az előtte álló feladatokat, de tisztában van azzal is, hogy mikor kell segítséget kérnie, vagy továbbfejlődnie a siker érdekében.

Képek forrása: unsplash