Mi fán terem a design?

Design. Ezt a szót manapság lényegesen többen használják, mint ahányan el tudnák mondani, mi minden áll a fogalom hátterében. Mára hétköznapivá vált, úton-útfélen halljuk, alkalmazzuk, sőt empirikus ismereteink is vannak róla, hiszen minden tárgy, ami körülvesznek bennünket valamilyen design tevékenység eredménye. A ruháink, a táskánk, az ékszereink, a lakásunk, az autónk, a könyveink, a telefonunk, az applikációk, a reklámok, a filmek, a weboldalak. Mind ismerjük őket, sőt mindannyiunknak véleménye is van róluk. Életünk elengedhetetlen részei.

Ám nemcsak véleményt mondunk tárgyainkról, de működésük kapcsán ítéletet is hozunk róluk: kényelmes-e az ágy, a cipő, az autóbusz, jól olvasható-e a könyv, megfelelően kommunikál-e felénk egy plakát vagy hirdetés. Ha belépünk egy épületbe, azonnal valamilyen benyomásunk lesz róla, pozitív vagy negatív érzet alakul ki egy bevásárlóközpontban, azonnal eldöntjük, hogy megfelelő-e a világítás a színház folyosóján vagy a bankba lépve azonnal értelmezhetők- e az irányítótáblák és megfelelően szolgálják-e az emberek kényelmét a várakozási területek és bútorok kialakítása.

Habár a design körülvesz bennünket, a szó pedig már köznapivá vált (sőt már-már elfogadott a dizájn magyarosított formula használata is), igencsak ellentmondásos információk keringenek róla. A legtöbben csak a gazdagok által elérhető luxusként tekintenek rá, kizárólag a legnagyobb márkák termékeit tekintik design-nak. Mások úgy vélik, a design az ipari szakszavak egyike, az átlagembernek nem sok köze van hozzá. Ebben az írásban röviden bemutatom mi mindent jelent a design, honnan származik, mely szakterület hogyan tekint rá, és kik azok a designerek!

Definíció

A design szó gyökere a latin designo, illetve az olasz disegno kifejezés angolos változata, ami a 15-16. századtól terjedt el Európában először a francia majd az angol nyelvben. Eredeti jelentése, szándék, terv, de napjainkban inkább magát a tervezési tevékenységet, és annak eredményét értjük alatta. 

Sokan igyekeznek évtizedek óta különböző irányból megközelítve részletesen definiálni, ám egyre inkább az érzékelhető, hogy mivel folyamatosan változik a design szerepe és tartalma, nem érdemes túl sok időt tölteni a meghatározással. Számos megközelítés fellelhető elismert teoretikusoktól,a többség az ipari előállítású használati tárgyak tervezését érti alatta, de sokan beleértik tárgyi környezetünk egészét, az iparművészetet és építészetet is. Vannak, akik “minőségjelzőként” alkalmazzák az úgynevezett “styling”, vagyis a kizárólag a formai alakításra főkuszáló és az ennek ellentéteként megjelenő műszaki formálás között. Sokan alkotói módszernek tekintik, míg Victor Papanek, a design szakmában jól ismert amerikai tervező úgy véli, minden ember designer. Ernyey Gyula designtörténész szerint elmondható, hogy a design eleinte mintarajzolást jelentett, majd terméktervezéssé, később vizuális terméktervezéssé vált. Ezt követően kezdett folyamat- vagy működéstervezéssé alakulni, mára pedig szinte tárgytalanná vált.

A második világháborút követően egyre nagyobb szerepet kapott világszerte. Ekkoriban az „industrial design” szókapcsolatot használták, amellyel az ipari termeléssel kapcsolatos formaalkotó tevékenységet igyekeztek megnevezni. Lassan aztán minden design-nal rokon szakterületet ezzel a  szóval illettek úgy, hogy szókapcsolatot alkottak belőlük, például engineering design, graphic design. Mára a megkülönböztetés elmaradt, és maradt az önálló design szóhasználat mindenféle formaalakító és az azokkal összefüggő tevékenységekre. A design tágabb ipari értelmezése manapság kiterjed minden tömegtermelésben készült innovatív termékre.

Szakmai megközelítések

A design szakma egészen más aspektusból közelít a design kifejezéshez. Tomás Maldonado festő, designer és teoretikus így fogalmazta meg a design lényegét:

„Az ipari formatervezés alkotó tevékenység, melynek célja az ipar által gyártott tárgyak alaki tulajdonságainak meghatározása. Ezek az alaki tulajdonságok nemcsak külső jellegzetességek, hanem azok az alapvető szerkezeti és funkcionális viszonyok, amelyek összefüggő egységgé alakítanak egy rendszert, mind a készítő, mind a felhasználó szempontjából.”

Tomás Maldonado

Mai fogalmaink szerint a design igen széles szakmai területet ölel fel és három nagy területen érhető tetten:

– tárgytervezés (használati tárgyak, ipari eszközök és termékek, közlekedés, az ember közvetlen környezetének tárgyai az öltözködéstől kezdve a lakberendezésen át a kultúra, sport, munka, szórakoztatás, gasztronómia tárgyai)

– téralkotás (az épített környezet)

– vizuális kommunikáció (könyvek, nyomtatott sajtó, reklámanyagok, emblémák, piktogramok, szolgáltatás irányító rendszerek, közlekedés irányítás, termék csomagolás, webes felületek stb.)

Stefan Lengyel ipari formatervező, az esseni Iparművészeti Egyetem és a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egykori tanszékvezetője (Leghíresebb munkája az a sárga csuklós GANZ villamos, amit minden budapesti lakos, aki valaha utazott a 4-6 villamos vonalán igencsak jól ismer. Több mint 40 évig, 1964-2007 között szállította az utasokat, 2009-ben törölték a BKV állományából.) így fogalmazta meg, hogy véleménye szerint mi is a design (“A kapcsolat a design” című beszélgetés Stefan Lengyellel a designisso.com oldalon olvasható):

“A design nem műfaj vagy technika, és nem is művészeti ág, hanem egy társadalmi jelenség. Ahol emberi közösség van, ott design is létezik.” 

Stefan Lengyel

Kik a designerek?

Habár adná magát, de korunk designereit nem lehet egyszerűen formatervezőnek nevezni. Designer lehet tárgy- és környezettervező, belsőépítész, de az iparművészet tárgykörébe tartozó ötvös, keramikus vagy üvegművész is. De a bútor- vagy textiltervező, az öltözéktervező,a grafikus, sőt a webdesigner is designer, és még sorolhatnánk. A designert nem a tevékenységének célja, módja, eszköze, vagy a tervezés végeredménye határozza meg, hanem az az attitűd, ahogy egy feladathoz áll. A probléma felismerése és megközelítése, illetve az arra adott komplex válasz egy sajátos gondolkodásmód eredménye.

Mi a design thinking?

Manapság egyre többször hallani ezt a kifejezést, de valószínűleg sokak számára még abszolút értelmezhetetlen és értelmetlen szókapcsolatot jelöl. Pedig ez az üzleti világból közénk csöppent “valami”, igencsak hasznunkra lehet a hétköznapokban, ha kreatívan alkalmazzuk őket. David M. Kelley amerikai vállalkozó, az IDEO, a Szilícium-völgy világhírű design ügynökségének alapítója és Tim Brown népszerűsítette a design thinkinget elsőként a világon. Kiindulópontjuk az volt, hogy a leginkább eladható termékek kizárólag a szerethető termékek lehetnek, amelyekhez emberközpontú megközelítésnek kell társulnia. A design thinking gondolkodásmódját és módszereit ők kezdték el bevezetni az üzleti világba, amely ugyan a designerek munkafolyamataiból eredeztethetők, de ezen aspektusból egyfajta stratégiai gondolkodást jelent, nem a designerek gondolkodásának imitálását. A design thinking elméletét úgy is értelmezhetjük, hogy egy nyitott végű, azaz kreatív megoldást kívánó kérdés megválaszolásának leghatékonyabb módszere(i). Jól szolgálja a designmenedzsment, ami a design üzleti hasznosságára helyezi a hangsúlyt, azt az innovációban a technológiával egyenrangú partnernek tekinti. Így a design tulajdonképpen tekinthető stratégiának, elemzésnek és folyamatnak.

A design értelmezése és alkalmazása jelen pillantban is folyik. Ezért sem kínálhat senki kész definíciót a kifejezésre. Napjainkra a design értelmezése a háromdimenziós tárgyaktól eljutott az integrált rendszerekig és az információs technológiáig, sőt speciális területei kifejezetten társadalmi, szociológiai kérdésekre reagálnak. Moholy-Nagy László meghatározása, amely a XX. század első felében született egészen pontosan írtja körül a design jelenkori mibenlétét:

“A designnak sok jelentése van. A design az anyagok és folyamatok szervezése a legproduktívabb, leggazdaságosabb módon, egy meghatározott funkcióhoz szükséges elemek harmonikus egyensúlyával. A technológiai, társadalmi és gazdasági követelményeknek, a biológiai szükségleteknek és az anyagoknak, az alak, a szín, a térfogat és a tér pszichofizikai hatásainak az integrációja: összefüggésekben való gondolkodás.“

Moholy-Nagy László

Funkció

A design kapcsán még egy igen lényeges kérdést érinteni kell, ez pedig a funkció kérdése. Minden tervezési folyamat egy adott funkció ellátására irányul. Adott egy probléma, aminek megoldására terveznek egy tárgyat, szolgáltatást, ám ez a probléma teljes mértékben befolyásolja a tervezendő tárgy vagy szolgáltatás kialakítását. Ezt a vezérelvet Louis Sullivan amerikai építész, akit a modenizmus atyjának is neveznek, így foglalta össze frappánsan: “form follows function”, azaz a forma követi a funkciót. Elméletét átvette Frank Lloyd Wright és a Bauhaus is, így a funkcionalizmus a 1920-as évek vezéreszméjévé vált.