Kincsvadászok

A feltalálókról az emberek nagy részének fejében olvasmány- és filmélményeiből táplálkozó elképzelés él. Vissza a jövőbe ‘Doki’ karaktere?…csak egy példa. Nem is sorolom az ismérveket, azt hiszem mindenki előtt ott a túlzásokban és sztereotípiákban gazdag kép. Van azonban valami ebben a képben, ami tökéletesen fedi a valóságot. Minden feltaláló szenvedélyesen érdeklődik valami iránt.

Ez az élmény számodra sem lehet ismeretlen, csak lehet, hogy nem tudatosul benned, amikor megtörténik. Valószínűleg veled is megesett már, hogy éppen benne voltál valamiben, amiből nem akartál kizökkenni, és észre sem vetted, hogy elszaladt az idő. Valamiben annyira elmerültél, hogy még a természetes szükségleteidről is elfelejtkeztél. Fokozottan érdeklődtél aziránt, amit csináltál, így kizártad a külvilágot. Eltűnt az idő, mert meg akartál oldani, érteni valamit, kíváncsi voltál az eredményre, a válaszra, a megoldásra. A kíváncsiságod tárgya rabul ejtett.

Figyeld meg magad! Mi iránt érdeklődsz ebben a pillanatban? Ha valami egy kicsit is izgalommal tölt el, nagy esély van rá, hogy ha kitartóan foglalkozol vele, hatalmas szenvedéllyé növi ki magát. Ha legközelebb valami felkelti az érdeklődésedet, próbáld meg követni! Figyeld meg jobban, rajzold le, érdeklődj, olvass utána, kutasd a hátterét stb. Ha felülsz erre a vonatra, garantált, hogy huzamosabb ideig magával ragad.  Ezt a tudatos tevékenységet Elizabeth Gilbert[1] Big Magic című könyvében “ártalmatlan kincsvadászatnak” nevezi. A kreativitáshoz vezető útnak, amely minden ember számára elérhető.

A kíváncsiság hajtotta kincsvadászat egy belénk “kódolt” tulajdonság, már ük- és dédapáink között is élt számos “kincsvadász”, akik kíváncsiságuk kielégítése közepette olyan dolgokat fedeztek fel, amelyek  alapjaiban rengették meg a világot. Az emberi élet nem lenne olyan, mint napjainkban, ha ezek az emberek, akiket felfedezőknek, kutatóknak, tudósoknak szokás nevezni, ne hajszoltak volna egy-egy apró érdekességszikrát, amelyekből aztán eget rengető tűzijáték kerekedett.

Nagyon sok olyan embert ismerünk, akik találmányaik révén beírták nevüket a történelembe. Csak néhány magyar példa: Csonka János (a magyar autógyártás úttörője, a Bánki-Csonka-féle karburátor és a Csonka-féle gáz- és petróleummotor megalkotója), Eötvös Lóránd (torziós inga), Bíró László (golyóstoll), Irinyi János (biztonsági gyufa), Jedlik Ányos (elektromotor, dinamó, szódavíz), Puskás Tivadar (telefonközpont), Selényi Pál (xerográfia – fénymásolás) stb.

Képek forrásai: itt, itt, itt.

Azonban létezik számos olyan használati tárgyunk, amelyekről nem tudjuk, ki is “találta fel” őket. Pedig ezek az eszközök ugyanolyan találmányoknak tekinthetők, mint a korábban megismertek és legalább akkora jelentőségük van az életünkben. Ezeknek a tárgyaknak a feltalálóit azért nem tudjuk megnevezni, mert nem tudjuk, ki volt az az első ember, akinek megfordult az agyában az adott tárgy ötlete. Több mint valószínű, hogy ezek a tárgyak egy-egy olyan problémára kínáltak megoldást, amely számtalan ember életében felmerült, így ki-ki a maga módján adott rá választ. Az évezredek vagy évszázadok során azonban csak az az egy megoldás maradt fenn, amely a leginkább kielégítette a tárgyhoz fűződő emberi igényt. Ezek a tárgyak tehát évezredes tesztelésen mentek keresztül, ezért eszünkbe sem jut megújítani, átalakítani őket. Ezeket a tárgyakat tökéletes tárgyaknak is nevezhejük, régóta fennálló alkalmazásuk miatt.

E tárgyakat a névtelen design, azaz anonymous design kategóriába sorolják a kutatók (a tudomány szeret mindent kategorizálni). A XIX. században előretörő funcionalizmus egyenesen dicsőítette ezeket a tárgyakat, a sarlót, kaszát, ekét a leggyönyörűbb tárgyaknak kiálltotta ki, mivel ezek a tiszta funkció bemutatására és a sallangos díszítettség eltörlésére való törekvés mintapéldáivá váltak. E tárgyak óriási értéke, hogy nem egy forradalmi újítás következényei, hanem az évszázadok, évezredek alatti használatból fakadó fejlődés műremekei!

Néhány tárgy az anonymous design tárgyköréből: kerék, ruhacsat, gemkapocs, rajzszög, csavar, ruhacsipesz, biztosítótű, pezsgősdugó, borospalack, lakat, cipzár, “Barna Betty” klasszikus angol teáskanna…

[1] Elisabeth Gilbert egy angol írónő, az ő könyvéből készült a nagysikerű „Ízek, imák, szerelmek” című film. Ám ezen túl sokat foglalkozik a kreativitással és nagyon érdekes meglátásai vannak a témában. Érdemes olvasgatni!