Igényessé nevelni az ízlést

Ha vannak ötleteid, de nem valósítod meg őket, akkor ötletgazdag vagy, nem kreatív. A kreativitás gondolkodás és megvalósítás. Mi ebben hiszünk, és mivel a vizuális művészetek a szakterületünk, ezen keresztül kínálunk lehetőséget a kreativitás fejlesztésére.

A vizuális művészeteket két nagy csoportba oszthatjuk. Alkalmazott és autonóm művészetekre. Az alkalmazott művészetek a mindennapi élet tárgyaihoz, környezetéhez, szolgáltatásaihoz kötődnek, mint például a lakberendezés, a divattervezés, a formatervezés, az alkalmazott grafika vagy az építészet. Az autonóm művészet az ember belső világára, érzelmi, lelki folyamataira épít, mint a festészet, szobrászat, képgrafika, fotóművészet stb. Ekkor olyan alkotásokat hozunk létre, amelyek emocionálisan hatnak, gondolkodásra késztetnek, új nézőpontokat tárnak elénk.

Minden embernek szüksége van művészetekre a hétköznapokban is, mert gazdagítja a személyiséget és harmónikussá teszi az életet. Szőnyi István festőművész így fogalmazott:

„A műélvezést, a műértést nem lehet sem tanítani, sem megtanulni. A szépség iránti érzék azonban mindnyájunkba bele van oltva és mint lehetőség mindenkiben lappang a műélvezés csírája, de nem mindenkiben fejlődik ki, mert magától csak a legritkább esetben bontakozik ki. Éppen ezért igen fontos, hogy felhívjuk rá a figyelmet. Meg kell próbálnunk felébreszteni a szép utáni vágyat, s igényessé nevelni az ízlést.” (Szőnyi István)

Egyetértünk Szőnyi Istvánnal abban, hogy az ízlés nevelésén van a hangsúly. Fejleszteni a felnőttek ízlését is lehet, de gyermekkorban kezdve lényegesen hatékonyabb. Ennek alappillére lehet, ha már az óvodás, majd az iskolás gyerekek számára minél többször lehetőséget kínálunk a művészetekkel való találkozásra. A szemlélő oldaláról is lehet kezdeni a megismerést, de nem szabad itt megállni, szükséges, hogy át is éljék a művészeti folyamatokat, hogy elmerüljenek egy-egy alkotásban.

Az ember élete is a művészettel indul. Minden kisgyerek firkál ­– ha más nincs kéznél egy pocsolyába mártott faággal­ –, építőkockákat pakol, konstruál, táncol, énekel, tapogat, megismer, szemlélődik. Kíváncsisága határtalan. Majd ahogy nő, ezt az érdeklődést gyakran elveszíti, ami iskolás korra már látványossá válik.

A mindenkori oktatáspolitika által meghatározott tanmenet szerint a rajz vagy vizuális kultúra órák keretében volna lehetőség arra, hogy a gyerekek a képző- és iparművészettel, design-nal alaposabban megismerkedjenek. Viszont ezek az alkalmak nem tudják megteremteni azt a közeget, teremtő környezetet, hangulatot, amiben a képzelet szárnyra kaphat. A meghatározott időkeret kevés – heti egy óra – és az esetek többségében a hely sem igazán ideális.

Ahogyan azt a szülők más tantárgyak esetében is tapasztalhatják, szülői beavatkozás nélkül érdemi eredmény nem jön létre. Ha a szülők otthoni keretek között nem avatják be gyerekeiket a művészet rejtelmeibe, az iskolában megszerzett ismeret nem biztos, hogy elég lesz. Pedig a művészet, a kultúra körülvesz bennünket bármerre járunk, bármit csinálunk. Nem nehéz végiggondolni… Amikor könyvet veszünk a kezünkbe. Amikor színházi előadás vagy filmet nézünk. Amikor öltözködünk. Amikor berendezzük a lakásunkat. És amikor elutazunk a világ számos tájára, megcsodálni a műemlékeket.

Vagyis felhasználói vagyunk a minket körülvevő tárgyaknak, de keveset nem tudunk róluk. Ki készítette? Hogyan? Milyen anyagból? Mikor? És persze, miért? Sok kérdés, melyek megválaszolására, a művészetek szélesebb körű ismeretére lenne szükség! Érezted már ezt? Ha igen, akkor jó helyen jársz, mert mi pont ennek a tudásnak a megszerzését kínáljuk neked és gyermekednek.

Kérdezed, hogy ez miért lesz jó a gyereknek? Azért, hogy széles látókörű, művelt, sokoldalúan kreatív, nyitott személyiséggé váljon. Olyan emberré, aki egyrészt egyensúlyban van a környezetével és a világgal, másrészt aki a jövő kínálta munkaerőpiacon megállja a helyét. Évek óta köztudott tény, hogy a jövő iparágai a kreatív embereket fogják keresni, mert a gyorsan változó világban a kreatív ember jobban tud alkalmazkodni, vagyis fejlődni. Ezért érthetetlen, miért tekinti az iskola – szerte a világon – a legfontosabb tantárgyaknak azokat, melyek leginkább a tananyag visszamondását kívánják meg a gyerekektől és nem késztetnek bárminemű kreálásra vagy gondolkodásra. Senki nem vitatja, hogy az összes tantárgy oktatási anyaga az egyetemes kultúra része, ezek ismerete igenis lényeges. De az arányok nagyon eltolódtak, a kreativitást fejlesztő tárgyakat hátrányos helyzetbe hozva. A nyugati világ egészének oktatására elmondható –ilyen értelemben ez nem nemzeti sajátosság-, hogy ez a folyamat nagyon régen elkezdődött, és kevés működő, változást is hozó kezdeményezést látunk ennek átalakítására. Így marad az iskolán kívüli fejlesztés, a művészeti foglalkozások, szakkörök és a lelkes szülők, akik próbálják a művészeti és kreatív tevékenységekbe is beavatni gyerekeiket.

Mi, akik jól ismerjük a művészeti oktatást, szeretnénk segíteni azoknak a szülőknek, akik egyetértenek velünk. Te, aki most olvasod ezt az írást, már jó úton jársz! Egy lépés választ el attól, hogy részese legyél annak az izgalmas kalandnak, amit felkínálunk neked. Indulhat a közös játék TANDEM Online Kreatív Feladatkártyákkal, amit ezen az oldalon érsz el!