Sokak szerint a színezés igen unalmas időtöltés. Mások pedig rajonganak érte. Mindkét csoport számára nyújtanék most egy kis adalékot, hogy mi mindent is lehet csinálni színezés címszó alatt. Mert színt adni valaminek nemcsak színes ceruzával lehet, és nem csak abban a formában, ahogy megszokhattuk. A színezés egy igencsak kreativitást igénylő tevékenység, ha van a tarsonyunkban néhány tipp, hogyan is fogjunk hozzá. Aki utálja, azért, aki imádja, azért próbálja ki ezeket az ötleteket!
A színezés pszichológiája
A színezés nemcsak a gyerekekre, de a felnőttekre is jótékony hatással van. Ennek felismerése az oka a napjainkban felfutott felnőtt színezők keresletének is.
Azok a területek, amelyeket fejleszt, vagy amelyeken segít a színezés:
- A finommotorikát, azaz a kézügyességet nagy mértékben fejleszti minden olyan tevékenység, ahol apró kézmozgások összehangolt működésére van szükség. Ez nemcsak a gyerekekre igaz, a felnőttek kézügyessége sem egyforma. Gondolj csak bele, vannak, akik fantasztikusan tudnak kötni, horgolni, varrni, barkácsolni, mások pedig semmilye efféléhez nem értenek.
- A kéz és a szem koordinációja sem egyértelműen készen kapott képesség. A kisgyereknek hosszú időbe telik elsajátítani, így minden lehetséges formát érdemes megragadni ennek eléréséhez.
- A kreativitás egyik fejlesztője is lehet a színezés. Színezéskor a gyereknek kell kitalálnia mikor milyen színt használ, hol mennyire nyomja rá a ceruzát, mikor melyik formát színezi. Az is szabad döntés, hogy milyen színezési, satírozási módokat alkalmaz. Hol lesz a legsötétebb a felület, hol a legvilágosabb vagy éppen hol hagy ki üres felületet.
- A színezők előnyének elsősorban azonban az érzelmek kezelését tartják. Mivel ez a tevékenység egy monoton, önálló munka, lehetőség nyílik a belső elcsendesedésre. Tanulja a türelmet, a relaxálást, a koncentrálást, ugyanakkor az úgymond egyhangú kézmozgás csökkenti a stresszt, időt enged a gyerek életében felmerülő problémák átgondolására. Nem utolsó sorban pedig a színezés felfogható az önkifejezés egyik formájának is, de csak azok számára, akik a színezést is – mint minden mást – kiindulópontnak tartják és nem végcélnak.
- Sok pszichológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a színezés a kötöttségek kezelésében is segíthet. Ennél a műfajnál ugyanis – ellentétben a szabad rajzzal – be kell tartani bizonyos szabályokat, egy adott keretrendszeren belül kell működni. Habár a határokat mindig érdemes feszegetni, azért vannak helyzetek, amikor nem sok lehetőségünk van azokat áthágni. Ezért ezt is meg kell tanulni.
A ceruzákról
A ceruzákat általában keménységük szerint 9H-9B-ig szokás osztályozni. Ezt a számot a ceruzában megtalálható agyag és grafit aránya határozza meg. Ha több a grafit, a ceruza puhább és sötétebb vonalat lehet húzni vele.
A ceruzák végén olvasható betűk a ceruza keménységére utalnak, a számok pedig a keménység fokát jelölik.
A B, azaz Black a puha ceruza jele, a HB a Hard-Black, a H, azaz Hard pedig a keményé. A különböző gyártók különböző keménységű ceruzákat dobnak piacra, így létezik még extrém puha, 12B-s, vagy a HB ceruzák egyik jobb minőségű változata az F, azaz Fine jelzésű is. A ceruzák által hagyott nyom természetesen összefügg azzal is, hogy mennyire nyomjuk rá a papírra, sőt magától a papírtól is.
Hányféle módszerrel színezhetsz?
Aki valaha járt szakemberhez rajzolni, a színezés kifejezést ritkán, vagy egyáltalán nem, de a tónus kifejezést annál többször hallhatta. Mert mi is valójában a színezés? Egy felületnek színt adni, kiszínezni egy adott formát. Ezt a kifejezést a szakmában nemigen alkalmazzuk, mert egy forma nem csak egy valódi szín által kaphat „színt”, hanem csupán kifejezésmóddal is. Erre használjuk azt a szót, hogy tónus, tónusozni.
A tárgyaknak vagy formáknak a rajzainkon a tónus által van mélysége, részletei. Általa alakulnak ki a térsíkok, sőt az anyagfajtákat is lehetséges vele elkülöníteni. Ezen túl, érzékeltetni lehet vele a távolságot, és a fény-árnyék viszonyokat is. A különböző tónusarányokkal egyfajta színezés érhető el. Akár egy színnel is képesek vagyunk többféle árnyalatot megjeleníteni, ezt nevezzük monokróm színhasználatnak.
Úgy is felfoghatjuk, hogy a tónus lényegesen több, mint a színezés.
Színezéskor a felületet teljes egészében, és azonos színminőségben töltjük ki. Tónusozáskor azonban az adott folt felülete lényegesen „mozgalmasabb”, „játékosabb” lesz. Azonnal plasztikussá válik, érzékelhetővé teheti például a mélység-magasság viszonyokat is.
Tónusozni azonban számtalan módon lehet. A legelterjedtebb, amikor vonalakat alkalmazunk és ezeket rétegekben visszük fel a felületre. A rétegek száma már tónusbeli különbségeket eredményeznek, de tovább lehet fokozni az érzetet, ha az egymásra kerülő vonalhálók szögét is rétegenként módosítjuk. Ebből az alapvetésből kiindulva, hogy egy adott vonalat folyamatosan elfordítva, mind több és több rétegben teszünk egymásra, tovább bővíthetjük tónusozási repertoárunkat.
Gondoljuk végig, mely elemeket módosíthatunk, ha újabb tónustípust kívánunk létrehozni:
1. különböző tulajdonságú vonalak
Mert a vonal lehet halvány és erőteljes – attól függ, mennyire nyomod rá a ceruzát -, de lehet vékony és vastag is, vagy hullámos és szaggatott, pontokból vagy függőleges elemekből álló…
2. a vonalak egymáshoz való helyzete
Elhelyezhetjük a vonalakat egymáson szabályosan, de lehetnek szabálytalan elrendezések is. A szabálytalanság pedig a határtalanságot is magában hordozza.
3. a vonal-rétegek száma
… számold ki most a lehetőségek számát!
És még nem is használtuk csak egyetlen színt!
Végtelen alkalmazási lehetőség áll rendelkezésre, szinte bárki ki tud alakítani egyedi megjelenést saját maga számára. Ezeket az egyéni vonal- vagy folthasználatot gesztusoknak is szokás nevezni. Ezek olyan egyedi azonosítókká is válhatnak, amelyek felismerhetővé teszik egy művész alkotásait.
Végül ejtsünk szót a különböző színű ceruzák együttes alkalmazásáról, a színkeverésről.
Ebben az esetben valójában ceruzával keverjük a színeket. Elegendő akár csak két színt kiválasztani, már azokból számos új színt állíthatunk elő azzal, ha ezeket a színeket különböző mértékű fedettségben egymásra rétegezzük. Amint láthatod a ceruzával létrehozott vonalháló-rétegekkel sokkal gazdagabbakká tehetjük színezőinket. Még egy monotonnak tartott műfajban is megtalálható a kreativitás fejlesztésének lehetősége.
Próbáld ki te is!
Javaslom próbáljátok ki ezeket a módszereket az Artcolor Mesterkifestők egyikén! Igyekezzetek egy felületen minél többféle gesztust létrehozni! Geometrikusat, organikusat (görbét), apró elemekből építkezőt és nagy kézmozgásokat megkívánókat. Csodákat hozhatsz létre még akkor is, ha csak úgy érzed, hogy firkálsz. Mert firkálni is lehet zseniálisan…
Olvasd el a témában írt EZT és EZT a bejegyzésünket is, ahol további lehetőségeket mutatunk a színezők kreatív alkalmazásához!
Képek forrása: Designhands, Pixabay, Balogh Wanda Alida
Nagyon tetszik.