A mai világban, ahol a kreativitás felértékelődött, minden szülő szeretné tudni, vajon neki kreatív gyereke van-e? A legegyszerűbb az lenne, ha a gyerekek kreativitását valami szerkezet kimutatná! Egyáltalán nem kreatív: 0 pont, őrülten kreatív: 10 pont. Kézenfekvő. De hol az a szerkezet, ami mindezt ilyen egyszerűen megméri nekünk? Kérdezzük sokan, mert bízunk benne, hogy létezik. De nem, sajnos még senki nem találta fel. Még nem született meg az a kreatív elme!

Akkor honnan fogjuk tudni, hogy kreatívak-e a gyerekeink?

Nehéz dologra vállalkozunk, ha egy ennyire összetett képességet akarunk kifűrkészni, mint a kreativitás. Ha valaki utánaolvas, hatalmas szakirodalmon kell átrágnia magát, ugyanis hosszú évtizedek óta foglalkoznak szakemberek ennek a csodálatos képességnek a kutatásával. Számos aspektusból vizsgálják a kutatók a kreativitást, így sok dologban nem is értenek egyet.

Azonban azzal az állítással, hogy a kreativitás a gyerekekben valószínűleg magasabb szintű, mint a felnőttekben, igazából senki sem vitatkozik.

A csökkenés főként az alkalmazkodás számlájára írható. Ahogy felnövünk és szocializálódunk, megtanuljuk az illemet, a társadalmi szokásokat akaratlanul is belesimulunk a környezetünkbe, azaz alkalmazkodunk. Minél magasabb fokú az alkalmazkodás, annál gyengébben él bennünk a zabolátlan gyermeki kreativitás. A gyerekek kreativitása még sokkal könnyebben megnyilvánul mindennapi tevékenységeikben. Az alkotó és a hétköznapi cselekvésekben egyaránt tetten érhető, mint például a fogmosásban.

Ha ez annyire nyilvánvaló, vajon miért nem látjuk, fedezzük fel ezeket? Lehet, hogy nem tudjuk pontosan, mit kellene észrevennünk? Megpróbáltuk összeszedni azokat az árulkodó tulajdonságokat, amelyek sejtetik, nálunk egy kreatív gyereket lakik:

1. jellemző: ALKOTÓKÉPESSÉG

Az alkotóképesség nem más, mint egy új gondolat létrehozása (Noha Hebb (1983).

Na, ne gondold, hogy ez ilyen egyszerű, de témánk szempontjából ez a meghatározás elegendő számunkra. Tehát mindannyian másképpen gondolkodunk, és más úton jutunk el egy felismeréshez. Sőt, még a gondolataink kiindulópontja sem egyforma. Mindehhez elengedhetetlen a fantáziánk, ami origója az új gondolatok megszületésének.

2. jellemző: ÚJ ÖSSZEFÜGGÉSEK KERESÉSE

Az új összefüggések keresése egy olyan képesség, amikor gondolatok és érzések között valami olyan kapcsolatot hozunk létre, ami másnak eszébe sem jut.

Ehhez hihetetlenül szerteágazó, nagy mennyiségű tudásra, ismeretre van szükség még felnőtt korban is, nemhogy gyerekként. Ezért van az, hogy ha egy gyerek egy kérdés kapcsán olyan összefüggésekre mutat rá, amelyek egy felnőtt számára is újszerűek, ott nem kétséges a magasfokú kreativitás jelenléte. Tapasztaltad-e, hogy gyermeked oyan kérdést tett fel neked, ami feltűnően érett gondolkodásra utalt? Kaptál-e már olyan választ tőle, ami akár egy felnőttől is származhatott volna?

3. jellemző: KOMPLEXITÁS

A komplexitás azt jelenti, amikor egy ember jellemét nem igazán tudod néhány szóban pontosan leírni.

Azért nem, mert összetett személyiség, akiben a különböző személyiségjegyek – akár annak végletei – egyszerre vannak jelen.

Például egyszerre játékosak és koncentráltak, földhözragadtak és rugalmasak, introvertáltak és extrovertáltak. Ilyen ember volt például Einsten, Picasso, Dali, Leonardo. Mi közös bennük? Mindannyian magasfokon kreatívak voltak.

4. jellemző: NYUGHATATLANSÁG

A nyughatatlanság az az érzés, amikor valaki a nehézségeit nem problémának tekinti, hanem kihívásnak.

A gondok és az elé kerülő akár váratlan feladatok doppingolják, mert új lehetőségeket rejtenek számára. Azonban ha egy ilyen kihívást megoldott, máris újat keres. Hosszú Katinka többszörös olimpia- és világbajnok úszónk szerint ha egy versenyen nyer, az siker; ha veszít, az nem kudarc, hanem tanulság. Azt is mondhatnánk, hogy az ilyen emberek azért jutak sokkal előrébb, mint a nyugodtabb személyiségek, mert őket a kudarc sokkal inkább inspirálja, mint a siker. A kudarc nem engedi megállni, további munkára sarkallja. A siker inkább önigazolásra alkalmas, ami például kiváló az önbizalom fejlesztésére. Ezek alapján tehát a nyughatatlan elme kizárólag nyer, siker, kudarc mindegy, csak tanulni lehessen belőle!

5. jellemző: SZABADSÁGVÁGY

A szabadságvágy, a keretek (legyenek azok valós vagy absztrakt keretek) állandó feszegetését jelenti.

A szabadságvágyó személyiség nehezen tűri az irányítást, mindig új utakon jár, a kontrollált, merev rendszerekből folyamatosan menekül. Ez tulajdonképpen a normális hozzáállás, hiszen valójában mindenki a saját ritmusa szerint akarna élni. Azonban vannak emberek, akik nagyon jól tűrik, sőt keresik azokat a helyzeteket, munkahelyeket, ahol igenis megmondják nekik mit kell csinálni, mennyit, mikorra, kinek. Ez ad számukra biztonságot. Ezek az emberek számára az jelenti a szabadságot, hogy nem nekik kell dönteniük.

A szabadságvágyó ember azonban egész életében azt keresi, hol bontakoztathatná ki legjobban saját személyiségét, hol lehet szabadon szárnyalni. Gyermekkorukban is sok “gond” van velük, mert kilógnak a sorból, nem képesek betartani a szabályokat, menekülnek mindenfajta korlátozás elől. A kreatív elme azért szereti a szabadságot, mert gondolatai áramlása abszolút rugalmas, sohasem tudja hová lyukadnak majd ki.

Képek forrása: Pixabay

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.